Községek Magyarországon
fejlec

Derekegyház község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Csongrád megye
Kistérség: Szentesi kistérség
Lakosság: 1815 fő
Terület: 53.79 km2
Népsűrűség: 33,74 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 63

Fekvése

Története

Korai ősmagyar, egyházas falu volt, már a honfoglalástól kezdve. A község nevét valószínűleg Árpád-kori templomáról kapta, amely nagy méretű, szilárd anyagú, derék épület lehetett (derék + egyház). Maradványai a 19. század elején még láthatók voltak. A település az 1241-es tatárjárás után majd félszáz évvel később kezdett benépesülni. A 16. század második felében háromszor pusztította a török (1552, 1566, 1596), aztán végleg megsemmisült.

1702-ben báró Schlick Lipót császári tábornok kapta birtokul a pusztát, tőle 1722-ben gróf Károlyi Sándor vásárolta meg, mai formája is a Károlyi-uradalom falujából maradt meg. A terület ugyanis a Károlyi család birtoka és egyben uradalmi központja is volt kastéllyal és gazdasági épületekkel. A majorságban főként mezőgazdasági tevékenységeket űztek: gabonafélék termesztése és kertészet. Ezen kívül pedig volt egy gőzerőre épített szeszgyár, amelyet juhmosásra is használtak, ugyanis juhtenyésztéssel is foglalkoztak.

1874-ben eszmei községként alakult Derekegyház a szétszórt puszták és majorok egyesítésével. A 20. század első felében határának felét – a téglagyárral együtt – a báró Weiss Manfréd-örökösök birtokolták, akik a művelhető terület jelentős részén – abban a korban rendkívül modern megoldásként – különleges, hajós öntözőrendszert építettek ki. A szabályosan kialakított csatornákon közlekedő hajó az 1960-as évekig igen hasznosan dolgozott. 1945-ben a volt Weiss Manfréd-féle nagybirtok hajós öntözésre berendezett területén állami gazdaság jött létre. 1962-ben több más egység összevonásával megalakult a Derekegyházi Állami Gazdaság, mely átalakult és napjainkra a Pankotai Agrár Részvénytársaság vette át. Fő ágazata a gabonatermesztés és az állattenyésztés, valamint 9 hektáron hideg fóliás kertészetet működtetnek.

A műemlék jellegű kastély 1769-ben épült, 1869-ben egy emeletet húztak rá, amit 1932-ben manzárd emelettel toldottak meg a Weiss Manfréd-örökösök. Ekkor alakult ki az oromfalas épület mai formája. A kastélyt tíz hektár őspark veszi körül. Azóta az egykori Károlyi-kastélyt újra használatba vették, mert 1949-től szakosított szociális otthonnak ad helyet, amely a felnőtt korú súlyos értelmi fogyatékosok gondozására specializálódott. Jelenleg a hozzá tartozó parkkal együtt műemlékvédelmi jelentőségű.

1860-ban római katolikus templom is épült a faluban.

Nevezetességei

Derekegyház, Károlyi-kastély

Következő községek

Deszk | Detek | Detk | Dévaványa | Devecser | Dinnyeberki | Diósberény | Diósd | Dióskál | Diósviszló | Doba | Döbörhegy | Doboz | Dobri | Döbröce | Dobronhegy | Döbrönte | Dóc | Döge | Domaháza | Domaszék | Dombegyház | Dombiratos | Dombóvár | Dombrád | Domony | Dömös | Domoszló | Dömsöd | Dör | Dörgicse | Dormánd | Dorog | Döröske | Dötk | Dövény | Dozmat | Drágszél | Drávacsehi

További községek

Tardona | Gálosfa | Kaposfő | Előszállás | Kokad | Trizs | Dombóvár | Nógrádkövesd | Újireg | Szátok | Vámosszabadi | Abaújvár | Szentistván | Hollókő | Szalonna | Solt | Okány | Ruzsa | Nyírmihálydi | Vöröstó | Törökkoppány | Pusztaottlaka | Ártánd | Bükkszék | Almásháza | Palotabozsok | Vérteskethely | Hosszúhetény | Filkeháza | Lothárd | Etyek | Szendrő | Magyargéc | Bezedek | Nyirád | Aszaló | Máriapócs | Tarjánpuszta | Felsőcsatár | Lendvajakabfa | Hencse | Zalaerdőd | Lónya | Bélmegyer | Vasalja | Nemessándorháza | Demecser | Magyarbóly | Kerepes | Tiszasas